Az egyik legizgalmasabb feladat: a jelmezkészítés mentorálása szabóként
- Eszter Mária Szilágyi
- 2025. dec. 20.
- 1 perc olvasás
Egyetemista tanítványommal készítjük ezt a színpadi jelmezt vizsgamunkának és pályázati projekthez kapcsolódó performance-hoz.
Szerencsére egykor jelmeztervező szerettem volna lenni és tizenévesen heteket töltöttem azzal, hogy a "Szecskában" (Országos Széchényi Könyvtár, ami nem Széchenyi, mert az édesapa alapította, aki Széchényinek írta a nevét)kutassak az után, hogy milyen módon készítettek tartószerkezeteket a hatalmas szoknyák számára.
A krinolin, vagy kipárnázás típusát jól kell kiválasztani.
Egy ekkora méretű szövet köpeny még úgy is nehéz, hogy maga az anyag a lehető legkönnyebb nemszőtt ipari szigetelő textil.
Pillanatnyilag a köpeny össztömege 4,0 kiló. A súlyt megtámasztottuk a vállakon és a derekán.
Mivel elöl nyitott, nem lehetett volna krinolint, vagy a turnűrhöz használt félköríves acélhálózatot alkalmazni. Varrtunk egy mellényt pontosan idomulva a művész testméreteihez. Erre építettük rá a szivaccsal párnázott kiemelkedéseket.
Az előadóművész egy apró termetű hölgy, a köpeny sem nagy, mégis impozáns látványt nyújt. Nyilvánvaló, hogy a középkori nagyvonalú ruházat pontosan ugyanezt a célt szolgálta: egy apró termetű emberből daliát, vékony nőből dús és előkelő dámát varázsolt.

Ez egy teljesen kiszámítható, az előadóművész mellényének alapmintájából levezetett modellezési folyamat eredménye.
Még nincs teljesen kész, de most van olyan készültségi szinten, hogy már látványos.
Végtelenül jó erőpróbák ezek!
Az egyik legizgalmasabb feladat: a jelmezkészítés mentorálása szabóként. Ilyenkor kicsit úgy érzem, hogy szabónak lenni a világ legjobb dolga!
Ha több hasonló izgalmas projektet is szeretnél látni, akkor böngéssz a Műhely oldalán!





Hozzászólások